Olyan családba születtem, ahol mindenki motorozik. Sőt, a párom sem hajlandó négy keréken menni oda, ahová a kettő is elviszi. Erről már meséltem is korábban. Gyakran követtem őt és az édesapámat a motoros túrákra utasként. Szerettem a hosszas gurulások hangulatát, a benzinszagot, a szabadságot, de valahogy sosem jutott eszembe, hogy esetleg én is motorra válthatnék.
Aztán telt-múlt az idő és szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy esetleg én is megszerezhetném a motoros jogosítványt. Végül is nem lenne rossz, ha nem mindig kellene rám várni, hozzám alkalmazkodni, hanem én is önállóan vehetnék részt a kirándulásokon. Azt is észrevettem, hogy a motorozás nyaranta jóval olcsóbb, mint autózni, mert a motor fogyasztása jelentősen kedvezőbb… Ha a páromhoz hasonlóan én is motorra válthatnék ilyenkor, tulajdonképpen spórolnánk is.
Megfelelő oktatót találni persze nem könnyű. Az a hely, ahol a párom tanult már nem működik, édesapám barátaira pedig nem volt bátorságom rábízni magam. Persze, egy nagy motoros lányának biztosan lehetne valami ügyeskedés árán jogosítványa, de én kizárólag a törvényes úton voltam hajlandó járni. A biztonságom volt a tét!
Szerencsére találtam egy nagyon szimpatikus oldalt a neten, a Fordulat Autós-Motoros Iskola weboldalát. A párom is megnézte és semmi kifogásolhatót nem látott benne. “Egyszerű és őszinte!” – micsoda bók :). Itt néztem körül és innen tájékozódtam a tanfolyamok árait, költségeit illetően.
Az oldal egyébként a https://motor-jogositvany.hu/arak. Nagyon sok segítség van itt a motoros jogosítvány megszerzéséhez. Rengeteg infót erről az oldalról szedtem össze. Ráadásul átirányít egy olyan áruház weboldalára, ahol az iskola tanulójaként kedvezményesen szerezhetjük be a motorozáshoz szükséges ruházatot, védőfelszereléseket. Így még arra is volt lehetőség, hogy a saját régi protektoraimat és az utazáshoz megfelelő, de a motorozáshoz már nem elég jó minőségű kesztyűmet korszerűbbre és biztonságosabbra cseréljük.
Maga a motoros vizsga nem volt annyira nehéz, hiszen nagyon sok mindent már megtanultam a családtól. Az oktatóm is szuper jó fej volt, egyáltalán nem poénkodott, nem haragudott, hogyha elrontok valamit. Végig azt éreztem, hogy jó kezekben vagyok – pedig a párom és az édesapám is nagyon óvtak engem, vagyis az összes létező veszélyről kiokosítottak. Szóval, egy kicsit… nagyon féltem.
Eleinte a forgalomban egy kicsit még bizonytalan voltam. Utasként az embernek nem kell gondolkodnia, én pedig csak azt tudtam, milyen rizikós helyzeteket is milyen ügyesen old meg valaki tizenöt év gyakorlattal. Nyilván ezekre a finomságokra az ember nem képes, ha még csak néhány hónapos papírral rendelkezik.
A párom nagyon sokat tanított, de elhatároztuk, hogy közösen egy tréningen is részt veszünk. Fontos a rutin megszerzése, hiába van már meg valakinek hivatalosan a jogosítványa motorra. A papír nem jelenti azt, hogy teljes mértékben tudod is uralni a gépet. Teljesen meglepődtem viszont azon, hogy még ennyi idő után is lehetséges volt valami újat mutatniuk neki.
Hála annak, hogy olyan segítséget kaptam a motoros jogosítvány megszerzéséhez, amelyet sehol máshol nem kap meg az ember, a motorozás nekem pozitív élmény maradt, pedig nagyon tartottam attól, hogy elmegy tőle a kedvem, ha túl sokat kell kínlódni a vizsgákkal és a megfelelő gyakorlat megszerzésével.
Mindenkinek azt ajánlom, hogy keressék fel az oldalt és hallgassanak az ottani tanácsokra, tájékozódjanak a tanfolyamok árairól, és iratkozzanak be a Fordulat képzésére! Nekem nagyon sokat segített, hogy megbízható helyre kerültem. Szerintem mindenkinek jól jön, ha egy kis plusz támogatást kap.